A tegnapi posztot folytatva írok pár mondatot az elkövetkezendő 2 hónap egészségügyi vonatkozásáról is, amelyet az elmúlt napok beszélgetéseinek, konzultációinak tapasztalatai is alátámasztottak.
A Halak egyik uralkodó bolygója, a Neptunusz (ami 2011. április 4. óta saját jegyében halad), most belép mellé másik uralkodója, a Jupiter. Ebben a vizes közegben a két planéta (de főleg a Jupiter, mivel alap aspektusából kifolyólag mindent felnagyít) az alábbi témákat erősíti fel: az érzelmek áramlását, kilengését, intenzitását, az egyszer fent, egyszer lent érzését, és ha nem vagyunk kellően földeltek, vagy stabilak, a ködös látásmódot, a káoszt, a szétfolyás érzését is turbózza. Felmerülhet szemromlás, homályos látás, amivel – ha más tünettel nem társul – nem kellene feltétlen orvos rohanni, érdemes kivárni a június végét, (amikor a bolygó visszahátrál a Vízöntőbe), és akkor megnézetni.
Ez a fajta ködös látás azt is jelezheti, hogy még nem látjuk tisztán az előttünk álló időszakot, hiszen egyéni,- és társadalmi szinten is egy bizonytalan periódust élünk, és aki erre túlságosan rástresszel, vagy bepánikol, annál felmerülhetnek ezek a jelzések.
Hozhatnak az elkövetkezendő hónapok fizikai szinten még nyirokrendszeri problémákat, vizesedést, szédülést, kábaságot, kimerültséget, megmagyarázhatatlan eredetű testérzeteket, illetve a Szaturnusz-Uránusz feszítő hatása miatt idegrendszeri, vagy szívritmus-problémákat. Lelki területen hullámzás jöhet, és a depresszióra való hajlam, az alkohol,- és hallucinogén szerek fogyasztása is megnőhet. Szélsőséges esetben hozhat teljes tudatvesztést, akár öngyilkossági hajlamot is, így fokozottan figyeljünk azokra, akikről tudjuk, hogy suicid hajlamúak, vagy azokká váltak az elmúlt hónapok alatt.
Érezthetünk egy-egy helyzetet túlságosan zavarosnak, lehúzó energiájúnak, vagy épp idillinek; ilyenkor érdemes utánajárni annak, hogy mások is úgy gondolják, és azt érzik-e, amit mi. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy kapcsolatot, élethelyzetet, ígéretet, körülményt túldramatizálunk, vagy túlidealizálunk anélkül, hogy a benne szereplők álláspontját, véleményét ismernénk, vagy tudomásul vennénk. Mivel sok téren csillapodnak a Vízöntő renitens, érzelemmentes hatásai, és úgy tűnhet, javul a helyzet az elfogadás, felelősség, szeretet révén, nagyobb lehet a csábítás bűvköre is, és a felebaráti szeretet érzése, vagy az, hogy mások a mi érdekünkben cselekszenek, bátorítanak, de az valójában hamis segítség. Amíg valóságunk elmosódottabb, fokozottan figyelni kell az „első megérzéseinkre”, amik lehetnek bevillanások is, és tartani magunkat ahhoz, hogy bár a lélek a lényeg, „Nem mind arany, amit fénylik”.
Ez az időszak felerősíti az igai segítőkészséget is, az áldozathozatalt, a spiritualitás útjára lépést, valamint a művészi hajlamot/képességeket is; igazából bármilyen olyan tevékenységet, amivel lehetőség van a feloldódásra, kreativitására. Ezek lehetnek alkotással kapcsolatos, művészeti témák, tanfolyamok, gyógyító beszélgetések, önismereti kurzusok, – lényeg, hogy a lehető legélesebben lássuk azokat a képességeinket, amikkel elégedettséget, és boldogságot szerezhetünk önmagunknak. A legfontosabb ugyanis a lelki elégedettség, a harmónia meg,- és átélése lesz. Ha ehhez az is kell, hogy megbocsátsunk magunknak, és/vagy másoknak, akkor tegyük meg, de addig is végezzük dolgainkat szeretettel, hittel, odaadással. Jól fogunk járni vele.