Van, aki (végre újra) a teljes egységet érzi/éli, és van, aki a totális szétszabdaltságot, elvesztett hitet, káoszt.
Aki az első kategóriába tartozik, azok épp azt érzik, hogy csak tették a dolgukat, sem többet, sem jobban, mint máskor, mégis, mint kés a vajban, úgy haladnak a történések, és azzal, hogy erőteljes szortírozást végeztek a kapcsolatok, munka, felelősség, kötöttségek területén, sorra nyílnak a kapuk, jönnek a vadi új lehetőségek, a tisztogatással elindult a bővülés, az emelkedés, és most olyan dolgokat is megengedhetnek maguknak, amit korábban soha. Most arathatják a babérokat az előző 7-8 hónap alázatos munkájáért, az elvonultságban töltött hallgatásért, amit akkor is tudtak tartani, amikor mások harsogtak, és rikácsoltak körülöttük.
A csend hozta meg a koncentrációt, a meditatív energiát, amivel képes voltál önmagadhoz kapcsolódni, és végre meghallani, mit súg Fensőbb Éned. Csodálatosan együttműködtél vele, és nem hagytad, hogy a külvilág zaja elterítsen, elvonja a fókuszt arról, vagy azokról a dolgokról, amikben hittél, amikért oly hosszú ideig küzdöttél. Ez esetben azt tapasztalod, hogy egyre több olyan ember kapcsolódik hozzád, akinek a Te energiádra, a Te segítségedre van szüksége, és akiket – akár mások által is – képes vagy emelni, vagy a helyes útra terelni. Becsüld meg ezeket az embereket, mert áldásként vannak jelen az életedben, segítve önmagad fejlődését is, és segítve a régi, elavult minták, és a megfelelési kényszer elengedését!
Ha az utóbbi kategóriába tartozol, akkor erősen érezheted, hogy van valami, amibe rengeteg erőt, energiát pakoltál, mégis elmaradt a várva várt eredmény. Ez esetben vizsgáld meg a kapcsolataid szintjén, hogy mennyire vagy hiteles emberekkel körbevéve, és mennyire képesek ők emelni téged, vagy csupán egy “kiszolgáló személyzet”, egy csatlós vagy-e az életükben. Nem voltak-e túl nagyok az elvárásaid, vagy nem ringattad-e magadat illúziókba? Nézd meg azt is, milyen generációs mintát ismételsz!
A diszkomfort érzés kapcsán érdemes megkérdőjelezni az utat, amin haladtál, vagy amit még most is erőltetsz, és az eddigi hangzatos, de “nesze semmi, fogd meg jól” terápiákat valódi önismereti tudás, és gyógyulás helyett. Nézd meg azt is, hogy mennyire van melletted a családod, és a barátaid, ha segítségre van szükséged! Mered egyáltalán keresni őket, és beszélni a problémáidról? Vagy lehet, hogy pont miattuk kerültél nehéz helyzetbe, és miattuk látod kilátástalannak a jövőt? Akkor képzeld magadat kicsit az ő helyükbe, minden lényeges aspektusukat, témáikat, feladatukat megvizsgálva!
Ha rosszul, vagy elhagyatva érzed magad, őket is kérdőre vonhatod, de állapotod romlásában mindenekelőtt saját felelősségedet vizsgáld meg, illetve idézd fel, mi(ke)t kívántál hónapokkal ezelőtt! Mindent megkaptál, minden teljesült. Ha mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogy szeretted volna, figyelj legközelebb a megfogalmazásra, és számolj azzal, hogy másoknak is van szabad akaratuk, választási lehetőségeik.
