Hamarosan kisüt a nap. Kitartás!
A napokban tapasztalható, az egyéni, és a globális szinten is végbemenő bizonytalanságról, kibillenésekről, csalódottságokról, mély fájdalmakról hoznak le információkat a Mérleg Hold-Rák Nap egymással, illetve kettejük Bak Plútóval alkotott fényszögei (a szembenállás, és a kvadrátok ma, és holnap pontosodnak be).
Nehéz napokat élünk. A lélek, aki átverve érzi magát, sajog. Szeretne megértést, együttérzést, vigaszt. Tudni kell, hogy ez az időszak már a számonkérés, a szembesítés szakasza. A méltatlankodás, hiszti, érzelmi kibillenések, és az önsajnálat ideje lejárt. (Vagyis jó esetben le kellett volna járnia) Volt lehetőség arra, hogy már korábban (tavaly ősszel, vagy idén tavasszal) felszámoljunk nem működő dolgokat, mégis sokan a halogatást, vagy az újrakezdésben való bizakodást választották.
A tudatos döntések ideje jött el. Tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy fájdalmas. Maga a döntés nehéz, és a felelősséggel való szembesülés fájdalmas. Hogy ki mennyire volt vélten, vagy tevőlegesen részese kialakult helyzetének, azt maga tudja. A választás két (vagy több) rossz, vagy épp jó közül mindig nehéz. A felelőssége még nyomasztóbb. Tudom, hogy sokan vannak a teljes idegösszeomlás szélén, és szajkózzák: én nem ezt, nem így akartam.
Csendesedj le! Nézz magadba! Beszélj a benned élő Istennel. Beszélj azzal, aki azt kívánta pár éve, pár hónapja, hete, napja, hogy bárcsak… idézd fel, pontosan mit is kívántál! Lehet, hogy ott hibáztál. És a kívánságodban a másik ember, a körülötted élők mennyi áldást kaptak? Akkor is, ha hibáztál (vagy épp a másik hibázott), akkor is, ha nem úgy alakultak a dolgaid, ahogy szeretted volna, akkor is ha csak az ego akarta azt, amit most élsz… Bocsáss meg magadnak, és minden érintettnek! Ha már érted, mit jelent a lojalitás, a önazonosság, a méltóság, a hűség, és a pokoljárás általi fejlődés (mindaz, amiről tavaly óta írok), akkor félelem nélküli, egyenes út vezet felfelé.
A számonkérés és együttérzés napjait is éljük. Sokan felteszik magukban a kérdést, hogy lehettek ennyire vakok, naivak, vagy épp hülyék? Utolér mindenkit a felelőtlen döntések, vagy a mások általi, erőltetett nyomások következménye.
Az ellenségeskedés, a tehetetlen düh, a harag soha nem jó tanácsadók. A hála, és a szeretet érzése az egyetlen, ami képessé tehet arra, hogy továbblépjünk. A megtanult leckék már tarsolyban vannak, dolgozzuk fel őket, és használjuk fel bölcsen! Az egységben levés önmagunkkal, és a másikkal/másokkal, akiknek kezét meg tudjuk fogni, akiket át tudunk ölelni, vezetni, mert hagyják, csak az késztethet arra, hogy elszoruljon a torkunk, és legördüljön a könnycsepp arcunkon.
Ha ezt a kegyelmi állapotot megtapasztaljuk, akkor képesek is leszünk továbbadni, mint emelő energiát, aki pedig kapja, eldöntheti, mit kezd vele. Sokkal jobban járunk, ha szövetségesek, barátok leszünk, mint ha ellenségek.
Erőt, kitartást, egészséget, és reményt kívánok mindenkinek. És azt, hogy ne másokat okoljatok, hanem magatokban tegyetek rendet. És ne feledjétek: utunkat alakíthatják a körülmények, de sorsunkon változtatni csak magunk vagyunk képesek. Méghozzá tudatos döntésekkel, és elfogadással. 🕉
