A Szaturnusz stacioner, vagyis álló helyzetének napján (november 4) sok minden megfogalmazódhatott bennünk kapcsolatainkat, érzelmeinket illetően. Lehetőségünk volt őszintén magunkba nézni, és hazugságok, vagy kifogások keresése helyett tisztábban látni, mint valaha.
A mai napon a Vénusz belépett saját jegyébe, a Mérleg-be, ami a kapcsolatok minőségének, az egyensúly, a harmónia megteremtésének igényét, illetve a tetszés,- és megfelelésvágy témáinak átértékelését is magában hordozza.
Van, aki belefáradt az évek óta tartó „se veled-se nélküled” huzavonába.
Van, aki rájött, minél többet adott, annál jobban kihasználták.
Van, aki azt realizálta, hogy nem tud önmaga lenni az adott keretrendszeren belül, és/vagy nem tudja a másikat úgy boldoggá tenni, ahogy igazán szeretné.
Van, aki most tudatosítja, hogy a titkolózásnak, hazugságoknak hosszútávon semmi értelme, mert gubancot csinál, felőröl.
Van, aki azért lép hátra, vagy azért szakít meg egy kapcsolatot, mert nem akarja önmagát méltatlan helyzetbe hozni/tartani, vagy épp megszégyeníteni a másikat
egy-egy szembesítéssel, nyilvánvaló bizonyítékokkal.
Bárhogy is van, nézzünk először magunkba, és érezzük meg a kapcsolódást önmagunkkal!
Ha nincs ÖNbizalom, ÖNszeretet, ÖNértékelés, akkor hogyan bízhatnánk, értékelhetnénk és szerethetnénk a másikat? Aki ezt ÖNreflexió nélkül teszi, az előbb-utóbb mártír szerepben fogja érezni magát.
Lehet nyugodtan okolni a külvilágot, a többi embert, attól még semmi nem változik belül.
Az ÖNkritika viszont falakat bonthat le, és megalapozhat egy jobban működő kapcsolatot (a Torony lapja azt is mutatja, hogy valami leomlik, dugába dől, de a megújulás lehetőségét, a Főnix-effektust is magában hordozza).
Nehezebb helyzetben vannak azok, akiknek kisebb-nagyobb személyiségzavaruk van, nekik – érzékenységük révén – még nagyobb szükségük lehet a megértésre, támogatásra. (Ami nyilván csak akkor lehetséges, ha elfogadják, hogy hát van egy kis gond.)
Kapcsolatainkat elemezve egészen egyértelműen kirajzolódnak mindenkinél a generációs kötődési minták, amik számtalan kérdést vethetnek fel:
Érdemes megnézni, milyen érzéseket táplálunk a szüleink, a társunk, a gyermekeink, vagy épp a barátaink, munkatársaink, szomszédaink irányába, és ezek azonosak-e azzal, amit kifelé mutatunk.
Van-e olyan ember az életünkben, akivel ideig-óráig jól megvagyunk, aztán valami miatt borul minden?
Vannak-e olyanok, akikkel ritkán találkozunk, mégis, mintha mindig mellettünk lennének?
Megvan-e az érzelmi kiegyensúlyozottság, és a korábban említett kapcsolatok azt tudják-e erősíteni, vagy gyengíteni?
Van-e olyan, akit szidunk, cikizünk, szapultunk, akire dühösek vagyunk, és van-e olyan, akit mindennél jobban vágynánk magunk mellett tudni?
És ezek érdekében teszünk-e konkrét lépéseket? Meg tudjuk-e különböztetni azokat, akik keserűséget okoznak, és akik fényt hoznak az életünkbe?
A szétválasztódás időszaka eljött, és fájdalmas, vagy sem, önmagunkat kell előtérbe helyezni, a saját érzelmi stabilitásunkat, védettségünket. (Nap-Mars együttállás szemben a Bika Uránusszal)
Aki – sokszor a hibás, vagy berögzült kötődési mintái miatt – konzekvensen elmarja magától a másikat, vagy romba dönti, amit nagy nehezen felépített(ek), az tönkreteszi azt, elpusztíthatatlan is lehetne. És ilyenkor van, hogy az egyik fél már nem akar több energiát beletenni, mert elfáradt.
A Vénusz saját jegyébe lépése mutatja a vágyat, de a lehetőséget is, hogy legyünk végre otthon valahol, érkezzünk meg végre egy családba, egy közösségbe, egy működőképes párkapcsolatba, ahol megszűnik az erőlködés, az önmagunkkal harcolás, a kétségek közti gyötrődés, a titkok miatti bizonytalanság, az önostorozás, és önmagunk büntetése.
Fontos tudni, kinek mit jelent az egyensúly, a harmónia, és, hogy van lehetőségünk megteremteni, csak akarni kell.
De fontos tudni, hogy a harmónia mindenkinek mást jelent!
(A kártyás vetés a mai energiákra készült, és kollektív üzenetet hordoz)
