A kapcsolati szintugrások, és a békekötések lehetőségének ideje jött el! Használjuk ki az utolsó lehetőséget, amit az Égiek kínálnak!
A szerdai Mérleg Újhold margójára
Nincs azzal baj, ha valaki átadja a vezetést, vagy az uralmat a mindennapjai (később az élete) felett a párjának, (egyik) szülőjének, a gyerekének, a főnökének, magukat vezetőknek titulálóknak stb… A baj akkor van, ha azt érezzük, hogy a másik ránk telepszik, beleszól a döntéseinkbe, egyre gyakrabban kér számon, vagy okoz lelkifurdalást, esetleg megszabja a napjaink menetét, vagy megfoszt legalapvetőbb emberi jogainktól: mikor mennyit dolgozzunk, kivel, mikor, hol találkozzunk, hogyan neveljük a gyereket, hogyan védjük az egészségünket, és úgy egyáltalán minden életterületre kihatással van, miközben teljes bizonytalanságba tol, és viszi az energiánkat.
Sokszor önként és dalolva adjuk át a vezetést, mert azt gondoljuk, így jó, így helyes, ő talán jobban tudja, és értem/értünk gürizik, miattunk hozza a jobbnál jobb (számunkra sokszor mégis kedvezőtlen) döntéseket, és magára nézve olyan lemondásokat, amik az ő mércéjével neki sokkal nagyobbak, mint a sajátjaink: hiszen szeretem, és viszont szeret,- gondolhatnánk. Ez a féltő gondoskodás. Persze köze nincs a szeretethez, az együttérzéshez. Az alkalmazkodás mértéke aztán lassan extrém méreteket ölt, majd megalkuvóvá válunk, és már nem is akarunk szembeszállni, mert elhisszük, hogy az ő normái, és vélt igazságai ráhúzhatóak lesznek majd a saját életünkre.
Eljön az idő, amikor szorongást, frusztrációt, félelmet érzünk, mintha baromira szorítana az a ruha, amit ránk szabtak, aztán ránk erőltettek, és egyszer csak nem kapunk már levegőt. És akkor jön a kényszerű szakadás.
El kell gondolkodunk, vajon mennyire vagyunk jelen a mindennapjainkban, és mennyire tartjuk kezünkben saját életünket, mennyire vállaljuk a felelősséget döntéseinkért, és mennyire vagyunk bátrak változtatni.
Ha ez az állapot többszöri, vagy tartós, akkor testi tünetként fulladás, köhögési rohamok, pánikroham, vércukorszint-ingadozás, (minden, ami a légzőszervekkel, főleg a tüdővel kapcsolatos), illetve hormonrendszeri, és/vagy emésztőszervi problémák jelenhetnek meg.
A Merkúr már egy hete retrogád mozgást végez a Mérleg jegyében, és ez a hátrálás (plusz a többi planéta szinte egyszerre történő előreindulása* is), valamint a harcias Mars jelenléte galibákat fog indukálni azoknál, akik ezeket a témákat nem tették eddig rendbe. Muszáj lesz szembenézni önmagunkkal, hogy kik akartunk lenni egykoron, és kivé váltunk. És ebben mennyi szerepe van a szüleinknek, és a jelenlegi kapcsolatainknak, és azoknak, akik valójában nem is akarnak jót nekünk. Sőt…
Bátran, hittel telítve, de józan ésszel kell meghozni a döntéseket, és eliminálni a környezetünkből azokat, akiknek energiája lehúzó, káros,- annak ellenére, hogy folyton azt hajtogatják, értünk tesznek mindent.
Elindulni nehéz. De érdemes bátornak lenni. Van még 2 nap türelmi idő, aztán az fog begyorsulni/bedurvulni, amit jelenleg éreznek az ilyen kapcsolatban vergődők.
(Természetesen társadalmi szinten is értendő minden egyes mondat!!)
*A mozgások persze (a Földről nézve) látszólagosak:
- a Plútó 5 hónapos hátrálása után ma megállt, és hétvégén indul előre
- a Szaturnusz szintén közel 5 hónap hátrafelé mozgást követően október 13-án indul előre
- a Jupiter június 16 – október 17 között hátrált, és lódul meg most újra,
- majd szinte egyidőben vele a Merkúr is irányt vált.
Kívánom, hogy találja meg mindenki a helyes irányt, mert hatalmas erővel, hatalmas lehetőségeket hordozva fognak nekilódulni az energiák. Csak győzzük megtartani magunkat, meg a hitet, a szeretetet!
