Az egészséges táplálkozást és életmódot előnyben részesítők közt mostanság (vagyis inkább már jó pár éve) nagy népszerűségnek örvend az útifű maghéj. Jótékony hatásaihoz nem is fér kétség, ugyanakkor meg kell jegyezni pár fontos tudnivalót, mert ha valaki ezek nélkül kezdi el – rövidebb-hosszabb távon – szedni, sokszor belefuthat kellemetlen mellékhatásokba.
Az elmúlt hónapokban több olyan emberrel is találkoztam, akik hozzám fordulva arról panaszkodtak, hogy amikor elkezdték szedni az útifű maghéjat, szinte egyik napról a másikra leállt az emésztésük. Jobban mondva nem volt székletük, pedig nekik mindenki azt mondta, hogy milyen csodákat fog művelni, és lám, mégsem, mikor négy-öt nap múlva sem sikerült megkönnyebbülniük, akkor abba is hagyták. És amikor rákérdeztem, hogy mennyi vizet ittak meg mellé naponta, vagy csináltak-e előtte bármiféle könnyed béltisztítást, vagy akár eddigi életükben bármiféle salaktalanítást, akkor azért kilógott a lóláb.
Hát igen, mert azért van itt egy nagyon fontos információadalék. Mivel az útifűmaghéj szerkezetéből adódóan hatalmas mennyiségű folyadékot képes felszívni és magába zárni, de nemcsak a „szilárd” béltartalmat szívja fel, hanem a bél folyadéktartalmát is, így sokszor a klasszul zselés állagúvá válás, és kíméletes tisztítás helyett bent marad a bélben, mintegy dugót képezve, aztán küzd szegény napokig, hogy végre kilökődhessen… Szóval az első, és legfontosabb, hogy fogyasztása mellett elengedhetetlen a sok víz, minimum 2,5-3 liter naponta. (Megjegyzem, ez az én javaslatom, van, aki ennél kevesebbet szokott ajánlani…)
És bár rendszeres fogyasztása esetén sem alakul ki mellékhatás, vagy hozzászokás, azért én inkább terápiás jelleggel, max. 4-5 hétig szoktam javasolni, váltogatva másfajta béltisztító eljárásokkal.
Emellett fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen alkatúak vagyunk, vagyis, hogy inkább a hideg, vagy a meleg, a szilárd, vagy a folyékony cuccok bevitele hatásos-e a szervezetünknek, hogy zöldségfüggők, gyümölcsutálók, vagy húsmániások vagyunk-e. Aztán, hogy tudjuk-e magunkról pl., hogy inzulin-rezisztensek (IR) vagyunk, vagy épp gluténérzékenyek, hogy növő,- vagy fogyó Holdban vagyunk-e, hogy utazás előtt, vagy utánra készítjük fel a szervezetünket. Szedünk-e gyógyszert, vagy csak alkalmanként, milyen a hisztamintűrő-képességünk, hogy kevés, vagy sok vizet tart-e vissza biológiai rendszerünk, vagy hogy épp stresszes, vagy lelassult állapotúak vagyunk-e. Ezek mind fontos tényezők, és így kell szem előtt tartani, hogy mikor, mivel, hogyan salaktalanítsunk, aztán jöhet az útifű-maghéj is kellő időben és módon.
