Mintha egy pillanatra megtorpannánk, és velünk együtt megállna az idő is. Mintha kimerevedne a múlt, felsejlene az abból építendő/építhető jövő, és mindezek keresztmetszetében a jelen: egy kíváncsi, megismerésre vágyó Ikrek energia, egy „Janus-arc”(*), ami egyszerre tekint hátra, és előre, egyszerre akar elszámoltatni a múlttal, és hitet adni a jövőre. Változtatni akarunk sok mindenben, de nem akarunk különbséget tenni a két téridő legfőbb értékei közt, mert tudjuk, hogy léteznek alap igazságok, amiket hoztunk, megtanultunk a őseinktől, a (nagy)szüleinktől, és átadhatjuk az utánunk jövő generációknak. Jó esetben azt akarjuk hagyni gyermekeinkre, ami valóban érték, ami számunkra a világon a legfontosabbak, amiket a logika, a józan paraszti ész, és az őszinte, tiszta érzések mozgatnak, amik szeretetet vetnek, és bátorságot, hitet aratnak, amik egyéni,- és csoportérdekeket szolgálnak. Azok az örök érvényű hozzáállások, működések, amik az egyén,- és a világ fejlődését tűzik ki célul, előre mutatóak, amikre lehet alapozni, amik halhatatlanok (tisztelet, szeretet, megbecsülés, alázat, szorgalom, céltudatosság…), amiket meg kellett fejlődni, és meghaladni azért, hogy egy szebb világot élhessünk.
*Jánus a „ki,- és bejárások, a kapuk őre”, a kezdet, és a vég védőszelleme. Valamikor Itáliában uralkodott, ott fogadta Szaturnuszt, az Idő titánját, akit fia, Jupiter száműzött a mennyből. Hálaképpen a száműzöttek megfontoltsággal és a múlt, és a jövő ismeretével ajándékozták meg. Janus arra használta új erejét, hogy megvédje az otthonokat ajtókkal, zárakkal és kulcsokkal. Ívelt végű botja segíti a koncentrálást, és a tisztánlátás képességét.
