Skip to main content

Jupiter és Neptunusz retrográd a Halakban, és Nyári napforduló

A Jupiter június 20 – október 14 közti retrográd mozgása a 2021. Március 27- június 15 közti időszakot értékelteti újra (Halak 2 fok 10 perc -ről vissza a Vízöntő 22 fok 21 percre ) Ez az időszak arról is szól(t), hogyan lehet(ett) a szeretetet igazán megérezni, áramoltatni, és a helyes útra lépni, nem csupán beszélni róla. Ha valaki eljutott az elmúlt hónapokban addig, hogy egyértelműsítette, hogyan akar tovább haladni, annak most eljött a rendrakás, és a korábban felszámolt káosz utáni takarítás, és „körbenézés” időszaka.

Egyéni, és társadalmi szinten az új szerepek bevezetése, az új látásmódhoz való „szoktatás”, az igazságosság jelentősége, és az együttéléshez nélkülözhetetlen támogatás kölcsönössége játszik fontos szerepet. A szinte egész évben fennálló Uránusz-Szaturnusz kvadrát feszültsége a stabilitás megteremtésére sarkall(t) bennünket, arra, hogy libikóka helyzetben is képesek legyünk megtalálni a kapaszkodót. Kikényszeríti, hogy megtanuljunk helytállni, megtartani az egyensúlyt valami által, ami nem lehet erőszak, és mások kárára generált harc. Ami segít, az a belső hit, az őszinte szeretet, amelyet a Halakban hátráló planéták (Neptunusz, és a Jupiter) most különösen felerősítenek. Mivel mindkét bolygó a saját jegyében mozog, markánsabban érezhetjük az általuk hordozott tartalmakat. A Jupiter az igazságot, a bővülést, a jogrendszert, a törvényi szabályozást, a „megoldásokat” szimbolizálja, míg a Neptunusz alsó szinten a ködösítést, a káoszt, hazudozást, felső szinten a gyógyítást/gyógyulást, a művészeteket, a feloldódást, és a mindent átható szeretetet jelképezi. Együttesen a Halakban megmutatják azt a lehetőséget, ahogy élhetnénk ahhoz, hogy igazán boldogok lehessünk.

Sokan a korlátozások enyhítésével nekiiramodtak a nyárnak, újra belevetették magukat a munkába, a szórakozásba, esetleg ugyanolyan menetrend szerint akarnak élni, mint pandemia előtt, sőt… sokszor figyelmen kívül hagyva, vagy felrúgva a diszkrimináció miatt háttérbe szorultakat. Ez óriási hiba!! Az egyenlőség, és a társadalmi felelősségvállalás, és újraelosztás témája megint felszínre kerül, és ezúttal már azok sem úszhatják meg, akik eddig úgy gondolták, rájuk ez nem tartozik, a felelősség alól ők nyugodtan kibújhatnak, és egyébként is alkalmazkodjanak mások, mert „nekik ez jár”. Ennek nem szabadna így működnie. És ez az időszak erre újból, még erőteljesebben rávilágít.

A testi szint (vírus utáni gyógyulások, a vakcina mellékhatások…) mellett a lelki szint ezúttal kimagasló helyet követel magának. A psziché kilábalása a gödör aljáról, és egyensúlyának megteremtése esszenciális igény. Akinél a másoknak okozott kár, mások nyűglődése, lelki szenvedése, kirekesztése nem veri ki a biztosítékot, az gondolkozzon el saját minőségein! És azon is, ki az, akinek szabad hinni, ki az, aki(k) látszólag védőbeszédeket mond(anak) az igazság, és a krisztusi szeretet nevében, közben pedig megoszt(anak), (erőszakkal) harcol(nak), félelmet kelt(enek), vagy álszent módon kihasznál(nak), becsapnak másokat.

Aki a világméretű hazugságok, és áltatások ellenére még mindig nem tudja, nem látja, merre van az előre, vagy milyen erkölcsi norma felé kellene tovább lépni, annak befelé fordulva, saját lelkére kellene rálátnia, aztán az univerzális törvények megértésével, önmagában is leképeznie a világ működését. A törvényi rendelkezéseket, és korlátozásokat mihamarabb szükséges módosítani, mert az „Élni, és élni hagyni” most fontosabb, mint bármikor előtte.

Továbbra is terítéken lesz az egyéni/társadalmi felelősségvállalás (a Jupiter ugyanis a Vízöntőbe is visszalép), a méltóság, és a stabilitás kérdése is, valamint a „kinek mi/ki mennyit ér” kérdésköre. Ki mit áldoz(ott) fel a hatalomért, az anyagi gyarapodásért, pillanatnyi örömökért, vagy a stabilitás hamis érzetéért ahelyett, hogy hosszú távban gondolkodott volna, és mások hitrendszerét is figyelemben tartva tette volna meg lépéseit. Le fog hullani a lepel az összeesküvés-elméletben született vírus,- és médiahazugságokról is, arról, hogyan lettek manipulálva kormányzati képviselők, járványügyi szakemberek, egészségügyi dolgozók…

A jelenlegi hátráló bolygómozgások ideje alatt olyan kérdések fogalmazódnak még meg, hogy mi, Emberek mire vagyunk hivatottak. Úgy igazán. Hogyan tudjuk megvalósítani a békét, a boldogságot, mit tudunk tenni azért, hogy megvédjük a Földet. Lamentálhat mindenki azon, milyen viszonyban van önmagával, környezetével, mennyire mérgezi azt, vagy épp mennyire képes feloldódni, és mer-e boldog lenni a „legalább nem ártás” elve mentén. Mennyire zsigereli ki magát, és másokat, és mennyire imád hamis képzeteket, kerget ábrándokat azzal, hogy a földi javakat isteníti, míg embertársait (ki)használja. Sajnos nagyon sokan vannak, akik képtelenek felfogni, hogy egy korszak lezárult, és az új energiák eljövetelével nem lehet a régi mintákat működtetni, mert pusztuláshoz vezet.

Gombamód szaporodnak a „guruk”, a „tanítok”, a Júdás pénzzel megfizetett „szakértők”, akik már-már az épelméjűség határát súrolva hirdetik a baromságokat, kihasználva az emberi tudatlanságot, jóhiszeműséget, és manipulációs lehetőségeket. A tettek a fontosak, és azok következményei, amik, ha nincsenek áthatva őszinteséggel, és segítő szándékkal, többet ártanak, mint használnak. Ez a mostani időszak leleplező energiákat is hordoz magában. Ha valaki engem kérdez, kire hallgasson, azt válaszolom, önmagára, vagy olyanra, aki számára valóban hiteles, mert ismeri. A tükörbe nézés is sokat segít, ha az ember mer őszinte lenni önmagával. Senkit nem kell követni, és senkire nem kell hallgatni, de ártani se ártsunk másoknak!!

Aki továbbra is – félelemből, egóból, vagy csordaszellemből – becsap másokat, az a saját sírját ássa. Ha nem magának, akkor a gyerekeinek, szeretteinek, a jövő nemzedéknek. Fájdalmas, de valóban rengetegen vannak, akik egyszerűen meghülyülnek, mert a média fals hírei miatt olyan szintű köd ereszkedik a szemükre, amitől nem látják a valóságot.

Egyéni szinten felbukkanhatnak ködbe veszett emlékek, elhagyott szerelmek fojtogató érzése, kukába hajított őszinte tapasztalások, gyermekeink sorsának szeretetteljes víziója, vagy épp valamikori szenvedéseink újbóli átélése, átértékelése. Osztályrészül juthat az is, amit hibaként aposztrofáltunk másokban: most saját defektjeinként, hiányosságainként köszönhetnek vissza egyes működési minták.

Sokak előtt viszont fel fog tárulni egy láthatatlan, csak szívvel érzékelhető, csodás világ, amiben a főszerepet az együttérzés, és a szeretet játssza. Amit az elmúlt időszakokban másokban kritizáltunk, vagy nem bírtunk elviselni, most mi magunk élhetjük át. Lehet ez munka, egészség, család, barátok, szerelem, szabadidő témája… minden, amiben ott a lehetőség a kölcsönös támogatásra, és a megbocsátásra. Amíg nem látjuk, hogy mások is mi vagyunk, addig veszett fejsze nyele az egész történet. És félreértés ne essék, nem az a baj, ha most másképp látunk, teszünk dolgokat, mint évekkel ezelőtt, hanem az, ha az önmagunkban végbemenő változásokat, vagy (vissza)fejlődést nem ismerjük fel, tagadjuk, mert félünk az új megtapasztalásától. Az önkritika gyakorlása elengedhetetlen. A fejlődés mindegy, hogy horizontális, vertikális, még a sebesség is lényegtelen. Ami fontos, az a szándék.

Ha egyszer már beköszöntött hozzánk a szeretet, a béke energiája, tartsuk fenn, és tanuljuk meg értékelni. Mindegy, hogy mikor talált ránk: kutyasétáltatás, vagy hegymászás közben, a meggyfa tetején, vagy a tengerparton sütkérezve, esetleg szeretkezés alkalmával… mindegy. Ez a – nem tudatmódosító szerek hatására létrejött – energia segít, éltet, ez hordozza a totális feloldódás lehetőségét.

A kimagasló művészi alkotás, kreativitás, és a mindent átható szerelmek ideje is eljött, amikor félre lehet tenni minden sértést, bántást, amikor mindenféle ego harc nélkül ki lehet nyújtani a kezünket a másiknak, aki tudja, érzi, soha nem késő őszintén szeretni. Aki most ezt elszalasztja, talán örökre búcsút mondhat a boldogságnak. A gyógyulást magunkban kell keresni, nem mástól várni. A csodák kertjének kapuja nyitva, és rajtunk múlik, be merünk-e lépni rajta.

Leave a Reply