A derék- és nyakfájás igen gyakori a civilizációs társadalmakban. A gerincproblémák napjainkban népbetegségnek számítanak, ha csak a magyar népességet vesszük, a társadalom 70-80%-a szenved a mindennapi életet befolyásoló derék,- hátfájásban.
Ön/te hány órát ül(sz) naponta otthon és a munkahelyen?
A gerinc alapproblémája, hogy nem ülésre lett tervezve
A fájdalom az esetek többségében nem köthető kimutatott patológiás elváltozáshoz vagy ideggyöki érintettséghez, egyszerűen – kezdetben – csak rövidtávú diszkomfort-érzetet jelentenek. Ha nagyobb a baj, akkor viszont a konzervatív kezelések szinte mindig csak helyi (tüneti) szinten próbálnak tenni valamit (pl. fájdalmat megszűntetni, sérvet műteni stb.) és nem másznak be az okok gyakran átláthatatlannak hitt sokaságába, kötőszöveti érintettségbe, keringési problémákba, vagy a lelki háttérbe.
Office-jógán a gyakorlatok úgy vannak összeállítva, hogy munkahelyi körülmények közt is kényelmesen, biztonságosan végezhetőek, és megfelelő légzéshez kapcsoltak legyenek.
A PROBLÉMÁK MUNKAHELYI MEGELŐZÉSÉNEK INDOKOLTSÁGA:
A mozgásszervi betegségek elsősorban a munkából kieséssel, táppénzzel, kezelési költségekkel, gyógyszerfogyasztás költségeivel és mellékhatásaival okoznak népegészségügyi és gazdasági értelemben vett jelentős kárt. Ezek mellett azonban a mozgásszervi betegségek a szív,- és érrendszeri betegségek kockázatát is fokozzák.
A fiatal korosztály többszörösen veszélyeztetett e területen, hiszen a mai gyermekek javarészt padokban ülve, számítógép előtt görnyedve, tv előtt „lazulva” töltik napjaiknak java részét. Sajnos már iskolás kortól el kellene kezdeni a helyes tartás tudatosítását, mivel a napi 6-8 óra ülés, a nem megfelelő székek és padok használata hamar leamortizálja az egyébként még egészséges gerincet és szervrendszereket (mozgás beköt, ízületek mozgástartománya szűkül, mellkas beesik, légzéskapacitás csökken stb…), ráadásul a tini korban előforduló „szégyenlős” vagy hanyag tartás csak tetézi a bajt.
Szóval a fiatalkori mozgás elhagyásával, a sport csökkenésével, vagy teljes hiányával, és az ezekhez kapcsolódó (sokszor kiújuló) stresszel, vagy depresszióra való hajlammal nyílegyenes út vezet a test és a gerinc tönkremeneteléhez, ez esetben tehát még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a légzéssel végzett mozgásokra, a légzésszinkronra, a légzésszabályozásra, a relaxációra, hogy töltődjön újra a test, az elme.
A mozgásszervi betegségekre leginkább hajlamosító (nem csupán munkahelyi) tényezők:
– statikus túlterhelés / dinamikus alulterhelés (túlzott mértékű ülés, állás, napi több órás számítógépezés, mobiltelefonozás)
– dinamikus túlterhelés (emelések, hajlások, elfordult törzzsel történő hajlások, vagy a felső végtag egy-egy szegmensén létrejövő folyamatos és erős igénybevétel, terhelés.
– stresszterhelés
– a munkahelyre eljutás hosszú közlekedést igényel (sok ülés, vibráció és stressz).
A javulás útján teendő legfontosabb lépések:
– gerincterápiás módszerek megismerése,
– a mozgásszervi betegségek munkahelyi prevenciója,
– az adott munkahely sajátosságait figyelembe vevő, korrekciós testtartások tudatosítása,
– helyes légzés elsajátítása
Az Office-jóga élettani hatásai:
– erősíti, lazítja és nyújtja az izomzatot, javítja a tartást
– oldja a stresszt
– javítja az emésztést, csökkenti a zsírlerakódást
– növeli a fizikai és pszichikai teherbírást
– javítja az általános közérzetet
– vitalizál
Megjegyzés:
Az Office-jóga elsődleges célja az egészség elérése és megőrzése.
A már kialakult elváltozásokat szakorvos segítségével kell kezelni.
